Én vagyok a feltámadás és az élet; a ki én bennem hiszen, ha meghal is él. És valaki él és hiszen én bennem, soha meg nem hal. Sz. Ján. xi. 25, 26.
Én is jól tudom, hogy az én Megváltóm él, és hogy az utolsó ember a földböl feltámad.
Továbbá, minekutánna a férgek ez én testemet megrágják, és minekutánna félbredek: ebben a testben meglátom az Istent. Ugyan önönma-gam látom meg, nem más,; és az én szemeim látják meg. Jób, xix. 25, 26, 27.
Mert semmit sem hoztunk e világra, kétség nélkül semmit ki sem vihetünk. Az Úr adta, és az Úr vette cl is; áldott legyen az Úr neve! l. Tim. vi. 7. Jób i. 21.

Az oltárhoz érve a lelkész a 39. Zsoltár következö verseit kezdi:

Jelentsd meg, Uram, nékem az én végemet; az én apáimnak mértéke mennyi legyen; hogy megtudjam, hogy csak ideig való vagyok.
Ime, egy tenyérnyivé tetted napjaimat; és az én idöm mint a semmi te elötted; Bizonyára merö hijábavalóság minden ember, miglen él is!
Mert mint az árnyék, ügy jár az ember; bizonyára csak híjába szorgahnatoskodik; rakásra gyüjt, de nem tudja ki éli meg azokat.
Azért én most mit várok, Uram? Minden bizodalmam te benned vagyon!
Szabadits meg minden büneimtöl; és ne vess meg engem a bolondnak szidalmazására.
Midön te megfedted az embert a hamisságért; megemésztetted az ö szépségét, mint a moly. Bizonyára hiábavalóság minden ember.
Hallgasd meg, Uram, az én könyörgése-met és ne vesd meg az én kiáltásomat; az én könyhullatásaimra ne vesztegelj;
Mert én te elötted jövevény vagyok és zsellér; miképen minden atyáim voltak.
Szünjél meg én tölem egy kevéssé, hogy vehessek eröt minekelötte elmennék; hogy azután ne legyek.
Dicsöség az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek.
Miképen kezdetben vala, azonképen most és mindörökké. Amen.

SZ. PÁL A KORINTUSIAKHOZ IROTT ELSÖ LEVELÉBÖL, xv. 20.

De a Krisztus feltámadott a halálból: és azoknak, a kik elaludtak, lett elsö zsengéjek. Mert mivelhogy ember által vagyon a halál, a halottak feltámadása is ember által vagyon. Mert miképen Ádámban mindnyájan meghalnak, azonképen a Krisztusban mindnyájan felelevenittetnek. Minden ember pedig az ö rendje szerint: Elsö zsenge a Krisztus, azután a kik a Krisztuséi, az ö elöjövetelekor támadnak fel. Azután vég leszen, mikor kezéhez adja Krisztus az országot az Istennek és az Atyának; mikor eltörlend minden birodalmat, minden hatalmat és eröt. Mert kell néki uralkodni, mígnem minden ellenségeit az ö lábai alá nem veti az Isten. Végül, pedig a mi ellenségünk, a halál, eltöröltetik. Mert mindeneket vetett Isten az ö lábai alá. Mikor pedig azt mondja az írás, hogy mindenek az ö birodalmába vettettek, nyilvánvaló, hogy azon kívül mondja, a ki néki mindeneket birodalmába adott. Minekutánna pedig mindenek az ö birodalmába vettetnek, akkor maga a Fiú is annak alávettetik, a ki néki mindeneket birodalmába adott, hogy az Isten mindenekben minden legyen. Mit tesznek tehát azok, a kik megkeresztelkednek úgymint holtak, ha a halottak fel nem támasztatnak? Miért keresztelkednek meg tehát úgymint holtak? Mi is minden szempillantásban miért szenvedünk nyomoruságot? Mindennap meghalok, esküszöm, a mi dicsöségünkre mely vagyon nékem a Jézus Krisztusban, a mi Urunkban.

Ha csak emberi mód szerint harcoltam meg a fenevadakkal Efezusban, micsoda hasznom vagyon abban, ha a halottak fel nem támadnak? Együnk és igyunk, mert holnap meghalunk? Ne tévelyegjetek. A jó erkölcsöket megfertöztetik a gonosz társaságok. Serkenjetek fel az igazságra és ne vetkezzetek;mert némelyek az Istent nem ismerik; nektek szégye-nüléstekre szólok. De mondhatná valaki: mi módon támasztatnak fel a halottak? És minemü testtel jönek ki? Balgatag ember, a mit te a földbe vetsz nem elevenedik meg csak ha megrothad. És amit elvetsz, nem azt veted el a mi azután kikel, hanem a puszta magot, tudniillik a gabonának vagy egyébnek magvát. De az Isten ad annak testet amint akarta, és mindenféle magnak kiváltképen való testet. Nem minden test azon egy test, hanem más az embereknek teste, más a barmoknak teste, más a halaké, és más a madaraké. És Vannak mennyei testek: vannak földi testek; de külömbözö dicsöségük van a mennyeieknek, különbözö a földieknek. Más a napnak dicsösége, és más a holdnak dicsösége, és más a csillagoknak dicsösége: mert a csillag is külömbözik a csillagtól fényességben, így leszen a halottaknak feltámadása is: Elvettetik rothadandó test, feltámasztatik rothadatlan. Elvettetik gyalázatos test, feltámasztatik hatalmas. Elvettetik természetes test, feltámasztatik természet fölötti: mert van anyagi és van lelki test. Mert ügy íratott meg: Teremtetett az elsö Ádám élö állattá; az utolsó Ádám pedig elevenítö lé-lekké. De a lelki test nem elsö, hanem a természetes test az elsö; második a lelki test. Az elsö ember a földböl való és földi, a második ember mennyei Úr. A minö volt ama földi, olyan ok a kik földiek is; és a minö ama mennyei, olyanok lesznek a kik mennyeiek is. És miképen hordoztuk a földinek ábrázatját, a menynyeinek is hordozzuk ábrázatját. Ezt mondom pedig, Atyámfiai, hogy a test és a vér nem veheti az Isten országának örökségét, és a rothadandóság a rothadatlan természetnek örökségét nem veszi, íme, titkos dolgot mondok nektek: Jóllehet nem mindnyájan aluszunk el; de mindnyájan elváltozunk. Nagy hirtelenben és egy szempillantásban az utolsó trombitaszóra: (mert szól a trombita akkor) és a halottak feltámadnak rothadatlanságban, és mi is elváltozunk. Mert szükséges, hogy e rothadandó test rothadatlan természetet öltsön magára, és e halandó test halhatatlanságot öltsön magára. Minekutánna pedig e rothadandó test rothadatlanságba öltözik, és c halandó test halhatatlanságba öltözik, akkor leszcn a mi megiratott: Elnyelte a halált a diadal. Hol vagyon, halál, a te diadalmad? Hol vagyon, koporsó, a te fulánkod? A halálnak pedig fulánkja a bün; a bünnek pedig ereje a törvény. De az Istennek legyen hála, a ki adott nekünk diadalmat, a mi Urunk Jézus Krisztus által. Azért, szerelmes Atyámfiai, erösen és mozdithatatlanul álljatok, bövelkedvén mindenkor az Urnák müveiben, mivelhogy tudjátok, hogy a ti munkátok nem hijábavaló az Úrban.

Itt meg-felelö gyászének következik, majd elmondandó a Hiszekegy, Miatyánk és más alkalmas imák.

A halott sirbatételekor a következö versek mondatnak, vagy énekeltetnek:

Mert csak rövid az embernek élete, ki asz-szoiiytól születik és telve nyomorusággal. Felno és lemetszetik miként a virág; árnyék módjára menekül és soha meg nem áll.

Életünk közepén holtak vagyunk; kinél keressünk menedéket, ha nem nálad, oh Urunk, ki jogosan haragszol büneinkért?
De azért ne taszíts bennünket az örök halál kinos szenvedéseibe, legszentebb, legkegye-sebb Urunk és végtelen irgalmu Üdvözítönk!
Tudod, oh Urunk, szivünk titkait; ne zárd el könyörgésünk elöl irgalmas füleidet; könyörülj rajtunk, legszentebb Urunk, mindenható Istenünk! Szent és irgalmas Megváltónk, legméltóbb örök Biránk, bármily kinos legyen is halálunk utolsó óránkban ne engedd, hogy töled elszakadjunk.

Ezután a lelkész ekként imádkozik:

Mivelhogy a mindenható Istennek bölcs gondviselésében ügy tetszett, hogy ezen elhalt testvérünket elszólitsa e világból, ime átadjuk öt a földnek; földet a földnek, hamut a hamunak, port a pornak; bízván az utolsó napon eljövendö általános feltámadásban és a tulvilági örök életben, a mi Urunk Jézus Krisztus által; és kinek második eljövetelekor, hogy Felségének dicsöségében ítélje a világot, a fölei és a tenger visszaadja halottait; és a benne alvók romlandó testeik megváltoznak és hasonlókká lesznek az ö dicsöséges testéhez; mert mindenható erejével minden dolgokat önmagához hasonlóvá teszen.
És hallék az égböl szózatot, mely ezt mondja vala nékem: írd meg: Boldogok lesznek ezután a halottak, kik az Úrban halnak meg. Ügy vagyon bizonyára, a Lélek mondja: ö cselekedeteiknek jutalma követi öket. Jel. xiv. 13.

Urunk, Irgalmazz nékünk,
Krisztus, kegyelmezz nékünk,
Urunk, irgalmazz nékünk.

MIATYÁNK.

Mindenható Isten, kiben az Úrban elköltözöttek lelkei élnek, és kivel a földi élet terheitöl megszabadult hivek lelkei örömben és boldogságban egyesülnek; hálákat adunk néked azon elhunyt szolgáidnak jó példájáért, kik szent hitedben fejezték be földi pályájukat és most megpihennek fáradalmaiktól. Engedd, esdve kérünk, hogy majdan testben és lélekben egyesüljünk az Örök élet teljes dicsöségében mindazokkal, kik szent hitedben és szent Nevedben költöztek el a világból. Ámen.

Irgalmas Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja, ki feltámadás és az élet; kiben valaki hiszen a halálban is él; és kiben valaki hiszen soha meg nem hal; és ki apostola, Szent Pál, szavaival arra tanit, hogy ne gyászoljuk mint reményteleneket azokat, kik az ö nevében nyugosznak, esdve kérünk, óh Atyánk, támassz fel bennünket a bünnek halálából az istenesség életére; hogy ha majd e földi életböl elköltözünk, vele nyugodhassunk; hogy az utolsó napon az általános feltámadáskor elötte kedveseknek találtassunk; és hogy mi is részesülhessünk majd ama kegyelemben, melyet szerelmes Fiad, Jézus Krisztus, fog hirdetni azoknak, kik téged szeretnek és imádnak, mondván: Jöjjetek hozzám, Atyám áldott gyermekei és vegyétek a mennyországot, mely részetekre készen tartatott a világ kezdetétöl fogva. Add ezt nekünk, esdve kérünk, irgalmas Atyánk, a mi Megváltónk és Üdvözítönk, Jézus Krisztus által. Amen.
A mi Urunk Jézus Krisztus szent kegyelme, Isten szeretete s a Szentlélek világossága la kozzék közöttünk, most és mindörökké. Amen.

EGYÉBB IMÁDSÁGOK.

Végtelen irgalmu Atya, ki ezen szolgád (szolgálód, gyermek) lelkét magadhoz szólitani méltóztattál, engedd nekünk, kik még e földön zarándokolunk és a szent hitedben
élünk, hogy néked hiven és kitartóan szolgálván e földön, majdan szentjeiddel részesülhessünk az örök élet dicsöségében. A mi Urunk Jézus Krisztus által. Ámen.

Urunk, Jézus Krisztus, ki haláloddal elvetted a halál fulánkját, engedd, nekünk, szolgáidnak, hogy ügy követhessünk az elöttünk kijelölt utón, hogy majdan szent Nevedben békében múlhassunk ki e világból és a te képedre támadhassunk fel, szent irgalmad által, ki az Atyával és Szentlélekkel együtt élsz és uralkodói egy Isten, öröktöl fogva örökké. Ámen.

Mindenható örök Isten, szívböl magasztalunk téged és hálákat mondunk néked ama csodálatos kegyelmekért és erényekért, melyeket a szentek, mint malasztod edényei és a világ nemzedékeinek világító fáklyái által kinyilatkoztattál, legmélyebb alázattal, esedezve, adj nekünk malasztot, hogy ügy követhessük az ö példájukat szent hited állhatatos megvallásában és parancsaid teljesítésében, hogy a feltámadás napján mindazokkal, kik szent Fiadnak titokzatos testében cgyesülvék, mi is az ö jobbjához ültessünk és meghalljuk az örvendetes mennyei szózatot: Jöjjetek hozzám, Atyám áldott gyermekei és vegyétek a menyországot, mely részetekre készen tartatott a világ kezdetétöl fogva. Add ezt nekünk esdve kérünk, irgalmas Atyánk, a mi Megváltónk és Üdvözítönk, Jézus Krisztus által. Amen.

A lelkésznek, a szükséghez képest, szabadságában áll ezen szertartás egyes részeit, vagy az egészet, ügy a templomban, mint pedig a temetöben is elmondani.

Project Canterbury